Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál miniszterelnök „a demokrata jelölt” melletti voksra buzdította a franciákat abban a közös véleménycikkben, amely a Le Monde című, balközép irányultságú francia napilapban jelent meg csütörtökön.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
"Rövidesen" Kijevbe látogat Pedro Sánchez spanyol kormányfő - jelentette be kedden a spanyol kormányfő hivatala.
Emmanuel Macron francia elnök népszerűségi mutatója enyhén csökkent egy héttel az elnökválasztás előtt - írja a Bloomberg. A felméréskben így is vezet Marine Le Pennel szemben.
Nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával vádolta meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a franciaországi elnökválasztás második fordulójába jutott Marine Le Pent és több párttársát, köztük az apját is. – szemlézte a Guardian cikkét a Telex.
Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Elfoglaltak több francia egyetemet, köztük a párizsi Sorbonne-t olyan diákok, akik tiltakoztak a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye ellen, és a szociális és környezetvédelmi problémákra kívánják ráirányítani a figyelmet. A Sorbonne vezetősége péntekre virradó éjjel kiürítette az épületet, és jelezte, hogy "a leghatározottabban elítélni a törvénytelen blokádot". Április 14-ről 15-re virradó éjjel a Sorbonne létesítményét április 13. óta elfoglaló diákok elhagyták a helyszínt - olvasható a közleményben.
Marine Le Pen hatalomra kerülése esetén szorosabb kapcsolatokat szorgalmazna a NATO és Oroszország között - nyilatkozta a francia elnökjelölt egy sajtótájékoztatón
Bruno Maçães, a nemzetközileg elismert geopolitikai szakértő szerint az ukrajnai háború katasztrófa Emmanuel Macron francia elnök számára.
Emmanuel Macron francia elnök a France 2 tévécsatornának adott interjújában elutasította, hogy népirtásnak nevezze az ukrajnai civilek elleni orosz atrocitásokat – írja a CNN.
Nicolas Sarkozy, Franciaország volt konzervatív elnöke kedden támogatásáról biztosította Emmanuel Macront az újraválasztásáért folyó küzdelemben, kiemelve Macron tapasztalatát, mivel a következő elnöknek "súlyos nemzetközi válsággal" kell szembenéznie az ukrajnai helyzet miatt. A szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen a maga részéről azt mondta, hogy mély euroszkepticizmusa ellenére nem tervezi Franciaország kiválását az Európai Unióból - írja a France24.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Erőszakos tüntetések törtek ki március elején a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén, miután egy francia tisztviselő meggyilkolása miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő korzikai nacionalistát egy iszlamista szélsőséges halálra vert a börtönben. A korzikaiakban, akik a történelem során már többször küzdöttek a sziget függetlenségéért, évszázados sérelmek lobbantak fel Franciaországgal szemben, amelyeket tetőznek a jelen problémái, például hogy az „anyaországiak” nyaralónak vásárolják fel a sziget házait, lakhatási problémákat okozva az „őslakosoknak”. A francia belügyminiszter az autonómia ígéretével próbálta csillapítani a kedélyeket, de a zavargások április elején is folytatódtak. A történtek nem a legjobbkor jöttek a vasárnapi elnökválasztásra készülő Emmanuel Macronnak, de a kampány jelenlegi állása szerint neki kell majd szembenéznie a problémával várható második ciklusában.
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában. A tényleges eredmények egybevágnak az előzetes várakozásokkal, valamint az exit poll számaival is.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
